“Az nem arra való”

1996-ban még anomáliának számítottam azzal, hogy vőfély létemre saját honlapom volt. Az akkori felhasználók egyenesen kiutáltak, hogy: “Mit képzelek én, hogy merészelem az Internetet üzleti célra használni? Az nem arra való!” – ma már ezen nyilvánvalóan mosolygunk vagy épp csodálkozunk, hiszen az idő engem igazolt! Az Internetet mára mindenki üzleti célra használja. Az ezredfordulón talán elsőként használtam rádiós mikrofont, hogy kíméljem a torkomat és minden vendég számára érthetővé tegyem a mondandómat, azóta sok kollégám követte a példámat.

 

Mára egyre többen használják a technikai vívmányokat és lassan ott tartunk, hogy amelyik esküvői szolgáltatónak nincs saját honlapja, az bizony lemarad. Néhány éve még ha valakinek szükséges volt vőfélyre, akkor átment a szomszédba megkérdezni, hogy: “Mondja szomszéd, ki is volt a Julcsa esküvőjén a vőfély?” – ma viszont csak beülnek a gép elé és rákeresnek a neten.

8-10 éve nem sok zenekarnak voltak színes reflektorai és más fénytechnikai eszközei, de ma már hátrányban vannak azok a zenészek, akik a muzsikaszó mellett nem gondoskodnak a megfelelő hangulatvilágításról is.

Fejlődés minden területen

A fényképészek is leszoktak a celluloidtekercsekről és szinte mind digitális géppel dolgozik.

A videósok már rég nem VHS kazettára veszik fel az eseményeket. A DVD lemez alapkövetelmény és az extrát a HD kamera és a BlueRay lemez jelenti. Persze nem minden fejlődés pénz kérdése, hiszen a pár gyerekkori és közös fényképeiből készült rövid kisfilm igen régóta szerepel az esküvői videókon, azonban egyre többen jönnek rá, hogy ezt nem feltétlenül az esküvő után kell összevágni, hanem sokkal korábban is, az így elkészült slideshow pedig projektorral levetíthető a lakodalomban.

Menyasszonyi autónak sem a sógor kockaladáját kérjük kölcsön, hiszen mára sok cég alakult igazán különleges és egyedi járművel kölcsönzésére. Óránként negyvenezerért vadonatúj nyolckerekű, 25 személyes, hetvenmilliós limuzin is bérelhető, aminek a belsejében house zene szól és tömve van futófénnyel meg plazmatévével.

Évszázadokon keresztül általában az örömszülők szervezték meg a nagy napot, mára azonban a párok intéznek mindent, sőt esküvőszervező cégeket bíznak meg a feladattal. A különböző tanfolyamok ontják magukból a frissen képzett szakembereket és úgy nyílnak az esküvőszervező irodák, mint eső után a mezei virágok.

Csökken a kereslet?

Miközben a kínálat rohamléptekkel nő, a kereslet lassan, de biztosan csökkenni látszik, hiszen hazánkban egyre kevesebben kötnek házasságot. A 2009. januárjában életbelépő új “regisztrált élettárs” státusz ezt egészen biztosan, hirtelen és nagymértékben tovább fogja csökkenteni. Már csak az a kérdés, hogy szokássá fog-e válni a polgári esküvőhöz igen hasonló ceremónia után az, hogy az egybegyűltek egy nagy mulatozással folytassák a napot? Ha igen, akkor legalább a lakodalmi szolgáltatók jól járnak majd, mivel ételre, italra, zenére, fotóra, videóra, dekorációra és talán vőfélyre még nagyobb szükség lesz, mint eddig.

Nem lehet előre kitalálni, hogy mi terjed el és mi nem. Az SMS világszerte népszerű lett, az MMS nem. A “telefon” szó elterjedt, a “távbeszélő” nem, de a “telegram” helyett viszont táviratot emleget mindenki. Ezért ha az élettársi viszony anyakönyvvezető előtt kötött regisztrációját nem fogják megünnepelni a fiatalok, akkor nagy bajba kerülhet a szakma!

Én derülátó vagyok, ismerem a magyarokat. Mindig találnak ürügyet arra, hogy egy jót mulassanak…

 

Gyömrő-Molnár Béla nagyvőfély   http://nagyvofely.hu/cikk